Mi is az az algafarm?

A mai napig még én sem tudom minden részletét eme majdhogynem futurisztikus létesítménynek, de összegyűjtöm mindazt, amik jelenleg a tudásom birtokában vannak. Előre bocsájtom, hogy ebben a bejegyzésben nem akarok minden hasznosításnak a részleteibe belemenni, inkább csak felsorolás szinten. A  részleteket majd egy-egy külön postban közzéteszem.

A történetéről annyit, hogy az első olyan algafarm, mely energiagyártásra szakosodott, Új-Mexikóban épült 2012-ben, melybe a Sapphire Energy és Bill Gates is fektette a pénzét. Európában jelenleg Németországban, Klötze-ben is van hasonló kezdeményezés 1999 óta, fő programjuk a különféle táplálékkiegészítők kifejlesztése és az algafajok tanulmányozása. Egy algafarm tulajdonképpen úgy néz ki, hogy hatalmas betonkádakba alga monokultúrákat telepítenek. Itt viszonylag nehéz megoldani, hogy csak egy algafaj éljen a medencékben. Biztosítani kell az elegendő fényt, hőmérsékletet és vizet, szóval nem elég ásni egy gödröt és feltölteni vízzel. Állandó szabályozás szükséges. Németországban már műanyag zsákokban, tartályokban növesztik az algákat.

 Chlorella-ból (Chlorophyta törzs) készült táplálékkiegészítő

Hogy miért is csinálunk algafarmokat? A válasz egyszerű és sokrétű. A legtöbb alga nagy százalékban tartalmaz szénhidrátokat és fehérjéket, melyek kiváló táplálékkiegészítőként és vitaminforrásként is szerepelhetnek mindennapjainkban. Szerintem az olvasók többsége már találkozott a képen látható zöld bogyókkal.

közismert pillangósvirágú növény a lucerna

Talajjavító takarmányként is szerepelhetnek, hiszen a már említett Cyanophyta taxonban több faj is rendelkezik nitrogenáz enzimmel. Azok az élőlények, amelyek ezen enzim birtokában vannak, képesek a levegő nitrogénjének megkötésére. Erre csak néhány baktérium és kékbaktérium képes az élővilágban. A nitrogenáz enzim nagyon érzékeny az oxigénre, ezért megfelelően zárt anaerob képletekben található, Cyanobacteriáknál ún. heterocisztákban, valamint a pillangósvirágúak, Fabaceae családban ismert gyökér gümőkben. A megkötött nitrogén javítja a talaj minőségét, minden növény számára alapvető szervetlen tápanyag. Például a rizsföldekre gyakran telepítenek Anabena fertilissima kékalgát elsődleges nitrogénforrásként. 

Számomra a legérdekesebb és legfontosabb jelentősége az algáknak a bioüzemanyag gyártás. 1 hektár földterületen 16-szor annyi biodízelt lehet kinyerni algákból, mint egy kukoricamezőn. A zöldmoszatok, Chlorophyták körében sok, olyan fajt találunk, amelyek rengeteg keményítőt raktároznak a kloroplasztiszaikban. A keményítő egy poliszacharidkeverék , amilózból és glikogénből épül fel, amely  (csakúgy mint a természetben is) könnyedén hasítható cukormonomerjeire, majd etil-alkohollá erjeszthető. Az etanol alapkomponense a bioüzemanyagoknak.

Továbbá a magas szervesanyag tartalmú édesvizeinket javíthatjuk Euglena fajok betelepítésével, vagy  a szennyvíz szervesanyag tartalmát forgathatjuk vissza algákba. Űrutazásokon lehetnek táplálékkiegészítő mellett oxigénfrissítők. Rengeteg területen használják még fel az algákat, ezekről később fogok még írni.