Algákkal a malária ellen

Vajon megszabadíthatják-e a tudósok a Harmadik Világot a maláriától azáltal, hogy olyan genetikailag módosított algákkal etetik az embereket, amelyek vakcinát tartalmaznak?

A maláriát az Anopheles nemzetségbe tartozó szúnyog

fajok terjesztik. (Könnyen megismerhetőek arról, hogy vérszívás

közben felfelé tartják a potrohukat.)

San diegoi biológusok algákkal termeltetnek olyan vakcinát, amely megakadályozza a malária kórokozójának átjutását a szervezetbe. A vakcinagyártás módszere tulajdonképpen ugyanaz, mint amit széles körben alkalmaznak a világon vírusos és bakteriális fertőzések ellen.

Nemrég ugyanez a munkacsoport publikálta, hogy sikeresen fúzionáltattak két proteint. Ezek közül az egyik a maláriát okozó Plasmodium falciparummal szemben vált ki ellenanyag termelést egerekből, a másik pedig a koleráért felelős Vibrio cholerae baktérium által expresszált fehérje, ami a bélrendszer epitél sejtjeihez kötődik.

"Világszerte 255 millió ember szenved maláriától."

Genetikailag módosított algákkal elő tudták állítani ezt a kétkomponeneses fehérjekoktélt, majd ezen algákat fagyasztva szárítás után por formájában etették meg egerekkel. A kísérlet eredményei bizonyították, hogy az egerekben IgA típusú ellenanyagok termelődtek a malária fehérjéi és a kolera baktérium toxinjai ellen. Mivel azonban az IgA antitestek csak a bélrendszerben, illetve a nyálkahártyákban termelődnek, nem nyújtanak védettséget a malária kórokozójával szemben, hiszen ezt a betegséget terjesztő szúnyog közvetlenül a véráramba fecskendezi. Ennek ellenére a tanulmány azt sugallja, hogy azon fertőzések ellen, melyek a nyálkahártyákat érintik, hatékony lehet a védekezésnek ezen formája, tehát a szájon át bejuttatott, olyan genetikailag módosított algákból készült por, mely az említett fúzionált proteinekhez hasonló fehérjéket tartalmaz.

A kutatók szerint a jövőben a Salmonella, az E.coli vagy más, ételek és az ivóvíz által a szervezetbe kerülő fertőző baktériumok ellen, a legolcsóbban és leggyorsabban algákkal tudunk vakcinákat előállítani, amiket  a leírt módon szájon át kell majd alkalmazni.

"Két milliárd ember él malária
endemikus régiókban, ahol nehezen
elérhető és drága a jelenlegi vakcina"

Chlamydomonas algasejt 

Túl drága a jelenlegi technológiával ennyi embert ellátni a malária elleni vakcinával. Az algák segítségével történő vakcinagyártás azért is lehet előnyösebb, mert az algák termesztése meglehetősen egyszerű, szinte bárhol és bármikor kivitelezhető.

Bíztató eredmény, hogy egerek esetében sikerült elérni az ellenanyagtermelést a malária kórokozójával szemben az orálisan, por formájában beadott algavakcinával, azonban a fentebb leírt okok miatt (mivel a malária kórokozója a véráramban terjed, az IgA ellenanyagok pedig a bélrendszerben és a nyálkahártyákban termelődnek) a vakcinát a keringésbe kell majd injektálni.

Az algákkal folyó kutatás egyébként mostanra igen sokrétű, színes és már-már előrehaladottnak mondható, annak ellenére, hogy igen fiatal tudományág. Már nemcsak üzemanyagot tudunk előállítani algákból, hanem számos gyógyászati fehérjét, így például monoklonális ellenanyagokat és növekedési hormonokat is. Ezen eljárások főszereplője a Chlorophyceae család tagja, a Chlamydomonas.

AlgaeIndustryMagazine